Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


7. Hogyan és miért jöttek létre a lingua francák – a pidgin és a kreol nyelvek?

2008.05.23

A lingua francák, a pidginek és a kreolok általános jellemzése

 

  • A különböző nyelveket beszélő emberek közös kommunikációs nyelvét nevezzük lingua francának.
  • UNESCO, 1953, Párizs: a lingua franca olyan nyelv, amelyet eltérı anyanyelvű emberek használnak szokásszerűen, hogy megkönnyítsék az egymás közötti kommunikációt.
  • Olyan nyelvek ezek, melyek hagyományosan minimális önértékkel rendelkeznek. Az ezekkel a nyelvekkel szembeni előítéletek részben hatalmi érdekekből, részben etnikai és faji előítéletekből származnak → presztízsük alacsony, mivel maguknak a beszélőknek is alacsony a presztízsük (elitizmus)
  • Dell Hymes hívja föl elsőként a nyelvésztársadalom figyelmét ezen nyelvek fontosságára a hetvenes években.
  • A pidginek és a kreolok vizsgálata segít maguknak a beszélőknek is abban, hogy saját nyelvhasználatukat ne megbélyegzettnek vagy alacsony presztízsűnek ítéljék meg.
  • Olyan legitimizációs folyamatok indultak meg ezáltal, melyek célja e nyelvek történetének, funkcióinak átfogó föltérképezése, valamint megteremtődik annak a lehetősége is, hogy e nyelveket elismerik „rendes” nyelvnek.
  • A lingua francák szinonimái: kereskedelmi nyelv (haussza, szuahéli), érintkezési nyelv (koiné), nemzetközi nyelv (angol), segédnyelv (eszperantó) /Mediterráneum: koiné—vulgáris latin—sabir (a 20. sz-ig)/; ilyen még az arab, a mandarin, a hindi és a szuahéli
  • A lingua francák nem homogén entitások, különbözı helyeken különbözőképpen beszélték és beszélik.

*      pl. szuahéli:

§         a partvidéken anyanyelv

§         Tanzániában egyszerűsödik, már nem anyanyelv

§         Zairében még egyszerűbb formában él

  • Ahogy egyszerűsödnek formailag a lingua francák, úgy egyszerűsödik funkciójuk is.
  • Mivel a lingua francák sem egységesek, így bizonyos kritériumok mentén osztályozhatók tovább:

*      pidgin nyelvek

*      kreol nyelvek

  • A pidgin

*     olyan nyelv, amelynek nincs anyanyelvi beszélője, tehát senkinek nem az első

nyelve = érintkezési nyelv à LINGUA FRANCA

*     olyan nyelv, amelynek nincs anyanyelvi beszélője, tehát senkinek nem az első

nyelve = érintkezési nyelv à LINGUA FRANCA

*      olyan többnyelvű helyzet terméke, amelyben a kommunikátoroknak találniuk kell, vagy rögtönözniük egy közös kódot, amely segítségével kommunikálni tudnak

*      a pidgint gyakran egy „normális” nyelv grammatikailag és lexikailag egyszerűsített formájának tekintik

*      jellemzi a sok fonológiai változat és a sok helyi szó (speciális szükséglet-kielégítésre)

*      Holm (1988): „a pidgin redukált nyelv, közös nyelvvel nem rendelkező csoportok kiterjedt kapcsolatának eredménye; akkor alakul ki, ha e csoportoknak szükségük van talán a kereskedelem miatt valamilyen verbális kommunikációs eszközre, de társadalmi okokból – idetartozhat a bizalom vagy a szoros kapcsolat hiánya – egyik csoport sem tanulja meg egyetlen másiknak az anyanyelvét sem.”

*      a pidgin nyelvek a pidginizálódás folyamata során jönnek létre

§         olyan helyzetre van szükség ehhez, ahol legalább három nyelv szerepel, és ezek közül az egyik domináns a másik kettővel szemben, az alacsonyabb presztízsű nyelvek beszélői játszanak döntő szerepet a kialakulásban – egymással és a presztízsnyelv beszélőivel is kell kommunikálniuk

§         hogy ez a bonyolult kommunikációs helyzet sikeres és kölcsönös közléseket tegyen lehetővé, némileg egyszerűsíteni kell a domináns nyelvet – ennek az egyszerűsítésnek lehetnek, bár nem szükségszerűen, univerzális elvei

§         tipikusan rabszolgatartó és/vagy tengerparti társadalmakban keletkeznek pidginek

§         a pidgineknek megvannak a maguk szabályaik, melyek sok pidgint egymáshoz hasonlóvá tesznek és ebből eredően rengeteg elméleti kérdésföltevést tesznek lehetővé (például a nyelvelsajátítással vagy a nyelvevolúcióval kapcsolatban)

§         vannak átmeneti pidginek (pl. vendégmunkás német - például a vendégmunkás-német azért nem lesz soha kreol nyelv, mert a vendégmunkások gyermekeinek iskolába kell járniuk, ahol viszont nem a pidgint, hanem a németet tanítják nekik – a német számukra teljesen hozzáférhető, nincs szükség kreolizációra), de léteznek relatíve tartósak is (pl. szuahéli) – hogy mennyire tartós egy pidgint, azt a használati céljai határozzák meg - a szuahéli pl. azért tartós, mert önkormányzati szervek is használják, míg a vendégmunkás németet beszélők nagyon hamar asszimilálódnak

  • A kreol

*      a pidginnel szemben szinte minden értelemben „normális” nyelv

*      a kreol olyan pidgin, melynek már léteznek anyanyelvi beszélői ennek ellenére a kreol nyelvi beszélők is a standardnál alacsonyabb nyelvváltozatot beszélőként vannak stigmatizálva

*      ma kb. 7—12 millió ember anyanyelve kreol

*      a kreolok a kreolizáció folyamata során keletkeznek

*      Míg a pidginizálódás egyszerűsödéssel jár, pl. a morfológiában, a szintaxisban, valamint a különböző fonológiai változatok toleranciája figyelhetı meg, addig a kreolizáció során gazdagodik a morfológia, összetettebbé válik a szintaxis, valamint megjelenik a fonológiai szabályosodás

*      a kreolizáció folyamán sokszor tudatosan növelik a beszélők a kreol nyelv használatának funkcióit, színtereit (az alacsonyabb presztízs ellenére is)

*      míg a pidginizálódás során rengeteg szókölcsönzés fordul elő, addig a kreolizáció folyamatában egyfajta racionális és stabil szókészletbővülés figyelhető meg

  • Földrajzi eloszlások és nyelvi jellegzetességek

*      Pidgineket és kreolokat elsősorban az Egyenlítő környéki óceánparti térségekben találunk: Karib térség, Dél-Amerika északi és keleti partjai mentén, Afrika partjai (különösen nyugati part), Indiai- és Csendes-óceáni térségek

*      Eloszlásuk erősen összefügg a kereskedelmi útvonalakkal és a rabszolga-kereskedelem központjaival

*      Hancock (1977) 127 pidgint és kreolt nevez meg

*      angol, francia, portugál, spanyol, holland, német, olasz alapú a legtöbb

*      vannak orosz, csinuk, norvég, hindi és arab alapúak is

  • Pidgin és kreol

*      Nem minden pidginből lesz kreol, ám minden kreol alapja egy pidgin

*      sok pidginnek nincs is folyamatos története

*      kreolok akkor születnek, ha születnek olyan gyerekek, hogy a hozzáférhetı pidgint kellene használniuk, mert más nincs

*     Általában elmondható, hogy egy pidginben vagy egy kreolban kevesebb hang van, mint a neki megfelelő standard nyelvben - példa: a tok pisinben csak öt alapmagánhangzó létezik (angol alapú kreol) à nem áll egymással szemben az it és az eat, a ship és a sheep

*      a pidginekben nincsenek morfofonológiai variációk, ám a kreolizációnak tipikus mutatója az ilyen variációk kialakulása

*     a pidginekben rendkívül redukált a toldalékok használata

*     Egy pidgin kreolizációja formáit és funkcióit tekintve négy fő momentum mentén következik be (Aitchinson 1981):

§         a kreolokat az emberek gyorsabban beszélik → mőködésbe lépnek a hasonulási és redukciós

§         folyamatok

§         a szókincset bővítő eszközök gazdagodnak

§         kialakul az igeidő-rendszer

§         összetett mondatok használata

*      Gyakori partikulahasználat (a tok pisin pl. egyetlen no partikulával tagad)

*      noha a szókészlet nagyon hasonló az alapnyelvi szókészlethez, a sok fonológiai, morfológiai egyszerűsítés következménye katasztrofális lenne, ha nem működne a reduplikáció kreatív szabályalkalmazása (példa: tok pisin à sip = birka, sipsip = hajó)

*      érdekes, hogy a világ legtávolabbi részein beszélt pidginek és kreolok rengeteg hasonlóságot mutatnak - ezek a hasonlóságok elsősorban szerkezeti, formai alapúak

*      ezen felül az azonos standard nyelven alapuló, de teljesen máshol használatos pidginek és kreolok kölcsönösen érthetők

*      A kérdés: miért?

§         hagyományosan úgy közelítették meg a kérdést, hogy a pidgint és a kreolt beszélők  „alacsonyabb rendű”, fogyatékos népek → nyelvi rasszizmus

§         szubsztrátumelmélet: a meglévő hasonlóságok egy afrikai ősnyelv, szubsztrátum jellemzőit őrzik

§         poligenezis-elmélet: a pidginek és a kreolok sokféleképpen keletkeztek, a hasonlóságok a keletkezési körülmények hasonlóságaik révén jöttek létre (funkcionális magyarázat)

§         monogenezis-elmélet: a pidginek és a kreolok valami ősi tengerész-zsargonból jöttek létre

o a korabeli hajókon sokféle nemzetiségű ember volt

§         relexifikáció:

o a jelenlegi európai alapú pidginek és kreolok egy forrásból erednek: ez a forrás a sabir

o a 15-16. sz.-ban a portugál relexifikálta ezt a nyelvet, vagyis bevezette saját szókészletét annak grammatikai szerkezeteihez, tehát egy portugál alapú kereskedelmi pidgin jött létre. Később ez relexifikálódott francia, angol, spanyol pidginekké.

*      A pidginizáció és a kreolizáció folyamatai a leggyorsabban bekövetkező nyelvi változások, előbbiek néhány év alatt létrejöhetnek, utóbbiak létrejöttéhez sem kell több három generációnál.

*      Ha már létrejött a kreol a közösségen belül, akkor előfordulhat az a helyzet, hogy egyszerre van jelen a kreol és a kreol pidginjének létrejöttéül szolgáló domináns nyelv standard változata is

§         ez vagy diglossziához vezet à a különbözı változatok beszélői nem vagy alig érintkeznek egymással (a kreol és a standard beszélők); általában merev társadalmi rétegződéssel függ össze (pl. haiti kreol és francia)

§         vagy pedig posztkreol kontinuum kialakulásához à ekkor dekreolizáció kezdődik: a standard erősen hat a kreolra; a kontinuum tetején a standard foglal helyet (= akrolektus), alján pedig a kreol változatok (= bázilektus), a köztes változatok mezolektusok; a beszélők a kontinuumból szeleteket beszélnek - a szelet nagysága a beszélő társadalmi tevékenységének körétől függ; a beszélők érintkeznek egymással, ezért kontinuum, csak a két szélét észlelik (pl. Jamaica)

*      érdekes jelenség az újrakreolizálódás folyamata: pl. Angliában nyugat-indiai fiatalok etnikai identitáserősítés és szolidaritás-kifejezés céljából újrakreolizálják az angolt; hasonló folyamat figyelhető meg az Egyesült Államok több fekete szubkultúrájában is