Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


6. A nyelv és a társadalom közötti kapcsolatok kérdése, különös tekintettel a szociolingvisztika tudományára

2008.05.23

A szociolingvisztika, mint határtudomány. A diszciplina kutatási feladatai.

 

  • Minden ember több nyelvközösségnek is tagja, ezért mindenkiben több kódrendszer épül ki, amelyek mindig ahhoz a nyelvközösséghez tartozóan nyilvánulnak meg, ahol épp az ember van.
  • A nyelvközösség integrál, közösséget nyújt, de egyben el is határol.
  • A ködváltás az alapján történik, hogy az egyén mit tart fontosnak.
  • A nyelvi variabilitás az egyénen belüli variációkat jelenti, amelyeket használni képes.
  • Pl. a magyar nyelvet a következő változatokban beszéljük: szaknyelv, nyelvjárás – tájnyelv, ifjúsági nyelv, otthon nyelve, köznyelv. A beszélőközösségek gyakran metszik egymást, ekkor az egyén a saját variabilitásából több kódot használ egyszerre.
  • A beszélőközösség egy viszonyfogalom, vagyis mindig azzal a viszonnyal definiálható, amelyhez tartozónak vallja magát éppen az egyén.
  • A társadalmi, szociális, kulturális és nyelvi normákkal van kapcsolatban ez a fogalom.
  • Labov szerint nem az számít elsősorban, hogy milyen nyelven beszélek, hanem hogy melyik közösséghez tartozónak vallom magam atuálisan.

 

  1. Fogalma, tárgya, feladata:

 

-         A szociolingvisztika a nyelvhasználatot, mint a társadalmi tevékenység szerves részét vizsgáló nyelvtudományi ág.

-         Kutatási területe: a nyelvhasználat és a társadalom, a nyelvi és a társadalmi struktúra közötti kölcsönös kapcsolat.

-         Tárgya: a nyelvhasználat, tehát egy nyelvi-társadalmi cselekvés a maga társadalmi összefüggésrendszerében, a társadalmi tényezőktől való meghatározottságában.

-         Feladata: a nyelvi és társadalmi szerkezet rendszerszerű alakulásának a magyarázata.

-         Célja: a nyelvhasználat és a társadalom közötti kapcsolat és egymásra hatás természetének, illetve az emberi nyelv természetének jobb megismerése.

-         Elméleti kiindulópontja: az a feltételezés, hogy a társadalmi szerkezet és a társadalmi viselkedés irányítja a nyelvhasználatot, illetve, hogy a nyelvhasználat is befolyásolja amazokat.

-         A szociolingvisztikai szemléletmód szerint a nyelvészeti hipotéziseknek és elméleteknek elsősorban az elsődleges nyelvváltozatok (vagy alapnyelv) megfigyelésén és elemzésén kell alapulniuk.

-         Fontos jellemzője a kvantitatív szemlélet, az hogy megállapításait a konkrét nyelvi adatok tömegéből vonja le, és nem a nyelvész vagy adatközlő megérzéséből, nyelvérzékéből.

-         Az adatok helyes értékeléséhez pontos számításokra van szükség, amit statisztikai formában, százalékos arányokat bemutató táblázatban tesznek közzé.

-         A tudomány nemcsak leír és magyaráz, hanem a nyelvhasználattal összefüggő problémák megoldására lehetőségeket, módozatokat is felmutat.

-         Létezik szűkebb és tágabb értelmezése:

☺Azt az ágát, mely a nyelvközösségek szintjén vizsgálja a nyelvhasználat társadalmi meghatározottságú jelenségeit, makro-szociolingvisztikának nevezzük.

☺Azt az ágát pedig, mely a nyelvhasználat társadalmi rétegződését, variálódását a beszélők kisebb csoportjainak, az ún. mikroközösségnek a szintjén, illetve szemtől-szembeni kommunikációs aktusokban vizsgálja, mikro-szociolingvisztikának nevezzük.

-         Több tudományággal tart szoros kapcsolatot. Trudgill szerint a szociolingvisztikához tartozik az antropológiai nyelvészet, a dialektológia, a beszélés néprajza, a nyelvi kontaktusok vizsgálata, a nyelvszociológia.

-         Attól függően, hogy a nyelvhasználatot a maga egyidejűségében, szinkrón állapotában vagy pedig változásában, azaz diakrón állapotában vizsgálja, leíró vagy történeti; szinkrón vagy diakrón kutatást végez.

-         A legfontosabb szociolingvisztikai axiómák:

☺Minden nyelv heterogén rendszer.

☺A variáció a nyelvhasználat alapvető, nem változó jellemzője.

☺Társadalmi variáció, tagolódás, rétegződés, és nyelvhasználati változatosság között szoros összefüggés van.

 

  1. A tudomány rövid története:

-         Fiatal tudományág.

-         Európában a dialektológia adta a legtöbb szóba jöhető előzményt (Pl: Wrede 1880-ban programot dolgozott ki a nyelvi variáció kutatására, s e szerint a nyelvhasználat a város – falu; művelt – félművelt – műveletlen kategóriák szerint, illetőleg a társalgás különböző módjai alapján lett volna vizsgálandó. Ezt a kutatást ő nevezte először: Soziallinguistiknek!)

-         A hazai szociolingvisztikai kutatást is megelőzték már különböző nyelvjárási kutatások, megfigyelések, elemzések, leírások. (Telegdi és Szépe különösen a nyelvjáráskutatás debreceni és szegedi iskoláit emeli ki.) Schmidt József pedig 1923-ban azt írta, hogy nemcsak földrajzi dialektusokkal kell számolni, hanem társadalmival is.

-         A szóban forgó gondolatokat – legalábbis hazánkban – nem követték tervszerű vizsgálatok, elemzések. Az előremutató megfigyelések megrekedtek az alkalomszerűség szintjén. Némelyik kérdéskör ugyan kutatási témává vált, anélkül azonban, hogy speciális kutatómódszere kialakult volna.

-         Maga a ’szociolingvisztika’ terminus Brang szerint majdnem bizonyos, hogy a Szovjetúnióban keletkezett 1928-ban. De hódító útjára angol változatban (sociolinguistics) indult. Már egy 1939-es amerikai tanulmányban felbukkan, de nem ezt az adatot tekintik az új irányzat első kinyilvánításának, hanem H. C. Currie 1952-es tanulmányát.

-         Nem egységes a tudomány megítélése sem: valaki a nyelvtudományi ágak bővítésének, korszerűsítésének látja; mások szerint új diszciplina; megint mások szerint a nyelvészet és szociológia együttműködéséből létrejövő határtudomány.

-         Az egyes országok hagyományainak, helyzetének megfelelően más-más a szociolongvisztika országonkénti állapota, jellege is.

-         Kialakulásának okai:

  1. Tudományon belüli okai:

☺Az 1950-60-as évek uralkodó nyelvészeti irányzatai nem tették lehetővé a nyelvi variáció magyarázatát.

☺A szociológiai kutatások nyelvhasználati kérdésekkel is szembesültek, de nem tudtak választ adni rájuk.

→ Így a szociolingvisztika híd, összekötő kapocs volt az elméletigényes formális nyelvészet és az empirikusan dolgozó hagyományos nyelvészeti ágazatok között; emellett a nyelvtudomány és a szociológia között is!

  1. Tudományon kívüli okai:

☺A vezető ipari országokban a városi agglomeráció egy sor társadalmi problémát vetett fel (USA: gettók; Európa: vendégmunkások).

☺A tömeges migráció következtében létrejött többnyelvű közösségek nyelvi konfliktusai (Pl: oktatás kérdése).

☺A harmadik világ országai a gyarmati sorsból szabadulva saját nyelvét akarta államnyelvvé tenni, de többségében az erre a szerepre alkalmatlan volt fejletlensége miatt.

 

  1. A magyar szociolingvisztikai kutatások történetéről:

 

-         Tény, hogy nálunk, hazai előzményektől független nyugati import.

-         Az 1970-es években befolyásolta alakulását a szocializmus is. Nem lehetett a nyugati irányzatok felé nyitni. Valamint a társadalmi megosztottság dokumentálása és tudományos bizonyítékai megzavarták volna a hivatalos ideológiával festett idilli képet.

-         A tudományos kutatások kialakulásának lépcsőfokai:

☺1969-1971 között úgynevezett téma-előkészítő munkálatok folytak „Nyelv és társadalom” címen az MTA Nyelvtudományi Intézetében. A szociolingvisztika műszó is először ennek nyomán jelent meg nyomtatásban, Szepe György tanulmányában. (Szinonimáiként előforduló terminusok a magyar nyelvű szakirodalmakban: nyelvszociológia, szociális nyelvészet, szociológiai nyelvészet, modern szociológiai nyelvészet, társadalmi nyelvészet.)

 

☺1973-ban Nyíregyházán tartották az első magyarországi szociolingvisztikai konferenciát. A témakörök: társadalmi rétegződés, nyelvi magatartás, nyelvi rétegződés, nyelvi sztenderdek.

 

☺1975-ben látott napvilágot Pap Mária és Szepe György szerkesztésében a Társadalom és nyelv című kötet, mely neves külföldi nyelvészek fontos szociolingvisztikai tanulmányainak a magyar nyelvű gyűjteménye.

 

☺Az 1980-as években hozzáfogtak a budapesti beszélt nyelvnek az addigi vizsgálatokhoz képest tárgyában és módszerében több ponton is eltérő kutatásához. Ez a második hullám nem kapcsolódott az elsőhöz, angolszász szociolingvisztikai, illetve modern városi dialektológiai munkákat követ. A kutatások célja: a jelentős mennyiségű beszélt nyelvi anyag elemzése, budapesti társadalmi csoportok leírása, valamint a nyelvhasználat kísérletes vizsgálata.

 

☺Ahol még eredményes kutatások folytak, az a kétnyelvűség területe.

Jelentős kutatók pl: Susan Gal a magyarországi németek nyelvhasználatát vizsgálta.

-         A magyar szociolingvisztika az említetteken kívül foglalkozik: nyelvpolitikai, nyelvtervezési kérdésekkel; a nyelvi tiszteletadás, a politikai nyelvhasználat, a magyarpárú kétnyelvűség, a nyelvökológia problémaköreivel; továbbá a hazai szociolingvisztika történeti kutatásaival, oktatásával.

-         Egyetemi tantárggyá az USA-ban lett először.

-         Európában ez több-kevesebb fáziskéséssel valósult meg.