Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


33. Mi a szöveg? Kohézió és koherencia a szövegben

2008.05.23
  • A szöveg a latin kontecxtus szóból ered, jelentése: sző, fon, szőttes. Német jövevényszó a magyarban.
  • A szöveg összefüggő megnyilatkozások halmaza. Értelmezhetők az összefüggő kérdésekre adott egyszavas válaszok is szövegként.

·        A kommunikáció létformája a szöveg. Megvalósítja a beszélő és a hallgató közötti kommunikációs kapcsolatot; a teljesség és lezártság érzését keltve jeleníti meg a beszélő gondolatát.

·        A SZÖVEG, az akaratot, gondolatot, érzelmet, szándékot közlő megnyilatkozás, beszédmű:

            - a nyelv és a beszéd legnagyobb egysége,

            - azonos témára vonatkozó mondatok láncolata;

            - a kommunikációs folyamat része,

- a kommunikációs kapcsolat lezárt, teljes egysége.

·        TARTALMA: mindig valamilyen közlemény (követelmény: teljesség).

·        SZEREPE: üzenet közvetítése (tájékoztatás; a hallgató befolyásolása, személyes tartalom kifejezése).

·        TERJEDELME: egy mondat – végtelen; olyan terjedelműnek kell lennie, hogy betöltse adott helyzetben a feladatát. Például: Fűre lépni tilos! -- Egy mondat, de szöveg. Kommunikációs kapcsolatot valósít meg:

 -  a jelzésadó befolyásolja a partnert;

      - a kommunikációs kapcsolatot lezárja (nem kér véleményt, feltételezi a tiltás nyomán

   megvalósuló cselekvést),

      - a lezárással a közlés teljessége is megvalósul.

  • A szövegekkel kapcsolatban 2 fontos fogalom a kohézió és a koherencia. Ezek a szöveg összetartó erejére vonatkoznak, összefűzik a szöveget.
  • Az egymás mellé írt, de összefüggéstelen mondatok nem alkotnak szöveget, mert sem grammatikai, sem jelentésbeli szempontból nem függenek össze.

·        A szövegösszefüggés a szövegrészek összekapcsolódásából létrejövő összefüggés-hálózat, ill. a szövegmondatok láncszerű összekapcsolódását szervező erő.

·        A szövegen belül a mondatok belső összefüggését koherenciának nevezzük. Ha a mondatokat logikusan csoportosítjuk, akkor koherens a szöveg.

·        A szövegösszetartó erő a szöveg egyes szintjein:

1.) pragmatikai szinten: KOHERENCIA

- nyelvi jelek, jelentések és a szituáció, valamint a kontextus kapcsolata

2.) szemantikai szinten: KOHÉZIÓ

- jel és jelentés kapcsolata

  • A szövegkohézió tekintetében meg kell említeni a kohéziós elemeket (a szöveg belsejében lévő elemek sokaságát):
    • összetartó elemek
    • grammatikai, nyelvtani elemek (igeegyeztetés számban, személyben)
    • névmások egyeztetése (alany, állítmány mellett)
    • ismétlés à előreutalás és visszautalás (pl. ahogy már említettem…) – mutató névmással, időhatározóval, nem szó szerint, csak szinonimával (eljössz holnap hozzánk? Igen, el.)
    • ellipszis (a mondat végén mondja a szöveget; késleltetés eszköze, felturbóz, de megterheli a memóriánkat) à pl. A kutya, a macska, én és a tesóm is szeretjük a tejet.
    • a téma-réma (téma: állandó elem, ami a lényeget jellemzi, réma: új elem, ami a közlést gazdagítja) a kohézió körébe tartozik
  • A koherencia
    • globális szövegösszetartó erő (képben vagyok-e?)
    • ismeretterjesztő irodalomnál pl. a cím érdeklődést felkeltő, segíti az értelmezést, szépirodalmi szövegnél többlettartalom inkább, nem kiindulási pont (pl. Fekete István: Tüskevár)
    • ide tartozik a szöveg tagoltsága (dráma – jelenetek, szünetekkel; regény; fogalmazás – 3 részből áll)
    • a tétel, tézis a koherencia körébe tartozik
  • A kohézió egy mikrovilágot képvisel, a koherencia pedig egy nagyobb egység, egy szöveg megszerkesztettségét jelenti.

·        A szöveg két alapformája: az ÉLŐBESZÉD és az ÍRÁS. Sajátosságaik a közlési helyzethez igazodnak:

·        AZ ÉLŐBESZÉD SAJÁTOSSÁGAI:

o       elsődleges a nyelvhasználatban (történetileg is); közege a hang; dimenzió: időbeli; akusztikus jelenség; pillanatnyi és szűkebb hatókörű, helyhez kötött; személyes jelleg; a beszéd sokkal gyorsabb gondolkodást kíván; ösztönösebb; egyszerűbb; kevésbé kötött; kevésbé szabályos lazább szerkesztésmód; pongyolább; darabosabb

·        AZ IRÁS SAJÁTOSSÁGAI:

közege a betű; dimenzió: térbeli; vizuális jelenség; időben, térben kevésbé korlátozott; személytelen jelleg; időt enged a gondolkodásra; tudatosabb; bonyolultabb; kötöttebb; szabályosabb; tömörebb szerkesztésmód; szabatosabb; csiszolt