Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


11. A roma nyelv és nép eredete: vándorlás, történelem, nyelvcsoportok

2008.05.23
  • A cigányság minden eddigi adat szerint India északi részéből, a Gangesz folyó völgyéből indult hosszú vándorútjára.
  • Ma - hitelesnek tűnő adatok szerint - Radzsasztánban és Gudzsaratban 15 millió cigány él. Magukat Dom-nak nevezik, s még ma is szekeres vándoréletet élnek.
  • A cigányok Indiában vándorzenéléssel, kézműiparral foglalkoztak. A mai indiai cigány törzsek /kb.15 millió/ a dom-ok, a bandzsarák foglalkozása is megegyezik a cigányokéval.
  • A dom szóból, melynek jelentése vándorzenész, a görögországi tartózkodás alatt rhom, rom lett, mely ma a cigányok népneve. Magukat mindazon cigányok rom-nak, /illetve roma/ nevezik /nevezték/, akik Bizáncon /ma Isztambul/ keresztül jöttek Európába.
  • A többi csoport magát kalo-nak, /fekete/, és manush-nak nevezte. Mások szerint a rom szó jelenti az embert, a manush jelentése férfi.
  • A cigányok, elhagyva őshazájukat, Indiát, India észak-nyugati részét, a mai Pandzsáb környékét, három csoportra oszlottak. (A Pándzsáb szó jelentése: öt folyó.) Ezt a vidéket tehát öt folyó szeli át. Egyik csoport Kelet felé ment, a másik csoport Dél felé, a harmadik csoport Nyugat felé. Ez a csoport hosszabb időt töltött Perzsiában, a XI. században Perzsiában két csoportban éltek. Az egyik csoport neve ben, a másik csoporté: phen. A ben-csoport Szíria felé vette útját, a phen-csoport Örményország felé. Az európai cigányok a phen-cigányok.
  • Nyelvészetileg a cigányok tehát: örmény cigányok, szír cigányok, európai cigányok.
  • A cigányok tömeges megjelenése Európában a XIV. századra tehető.  A XIII. század második felében az európai cigányok a Fekete-tengertől északra, és a Duna alsó folyása mentén éltek. A cigányok egy része már a X-XI. században elérte Görögországot, és a Duna-melléket. A cigányok első európai hazája Peloponnészosz volt. A második hullámban érkezett csoport az 1450-es évek végén érte el Magyarországot. Mivel román nyelvterületről érkeztek, sok román eredetű jövevényszóval, így lett a nevük oláh cigány. Törzsi nemzetségi szervezetükhöz tartozás tudata ma is fennáll.
  • A nem-oláh cigányokhoz tartoznak a beások, a romo ugrók és a szintók (utóbbiak a szőke cigányok, akik vásározással foglalkoznak; Franciaországba és Angliába vándoroltak, de Angliából elüldözték őket.
  • A kárpáti cigányok nagy része Magyarországon nyelvük feladására kényszerült. Kis csoportjuk még beszéli a nyelvet, mely kissé eltér az oláh dialektusoktól. A többszázéves cigányüldözés legelőbb a kárpáti cigányokat érte, különösen Európa nyugati országaiban volt igen erős a cigányüldözés. 
    • Nemcsak muzsikáltak, a vendéglátás más területeit is kedvelték, pincérek, korcsmárosok lettek. Igaz, sokáig megmaradtak faluszéli telepeiken, de ezek a telepek rendszerint másutt voltak, mint a sátoros vagy oláhcigányoké, gyakran épp a település másik végén. Ők a romungrók, a magyar cigányok egyik ága. Éppen integrálódásuk révén közülük sokan lassacskán elhagyták a telepet és beköltöztek a helység belsejébe.
    • A beásokról azok, akik hosszú ideig tartózkodtak Romániában és anyanyelvüket órománra váltották. Anyanyelvük latin nyelv, archaikus román. Óind elemeket nem tartalmaz. Nyelvüket cigánynak tartják, tagadják, hogy román lenne, és ezt a jogukat el kell fogadni. Szokásrendszerük, hagyományviláguk roma. Kiváló fafaragó- és festőművészek is vannak köztük, éppúgy, mint bármely más cigánycsoportban. (Egyébként a magyarországi románok sem fogadják el őket románnak. Fogadjuk el hát mi, hogy magyarországi beás cigányok.)
    • A cigányokat nyelv szerint osztályozhatjuk:

                            l. szír cigányok                                            

    2. örmény cigányok                                                

    3. európai cigányok:

    a/ kárpáti cigányok

    b/ oláh cigányok

    ·        A  kárpáti cigányok jelentősebb csoportjai az 1400-as évek elején érkeztek Magyarországra, Horvátországon keresztül. Ezért van nyelvünkben több szláv eredetű szó. Kocsival, lovakkal jöttek, zenélés és fémművesség volt a megélhetési forrásuk.

    ·        Az  oláh cigányok az 1850-es évek végén érkeztek jelentős számban, román nyelvterület érintésével Magyarországra. Nyelvükben ezért található sok román eredetű szó. Ezek a cigányok, mivel hosszabb időt töltöttek együtt, nyelvüket, szokásaikat jobban megőrizhették, törzsi-nemzetségi szervezetük még ma is létezik.

    ·        Ezek a törzsek egy-egy foglalkozást is jelentettek, sajátos nyelvi dialektus mellett.

    ·        Az egyik legfontosabb oláhcigány törzs és dialektus a lovári.

    o       A lovári cigányok lókupecek, dialektusaikat  „lókupec nyelvjárásnak” is szokták nevezni. Nevüket a lové (pénz) adta, eredeti kovácsmesterségüket cserélték fel a jövedelmezőbb lókereskedelemre. (A lovár szó származhat az indiai loha=fém szóból, a lohári fémmunkást jelöl, loharel=fárad.)

    • Jellegzetes cigány foglalkozások voltak a következők:
      • zenész, énekes, cirkuszos, hegedűs, medvetáncoltató, mutatványos
      • kovács, lakatos, üstfoltozó, tapasztó, késes, rostás, fafaragó, sintér, házaló, kanalas, szövő, halászteknővájó, lókupec
      • jósló, varázsló
      • kolduló, lopó, zsebes
      • Aranymosó cigányokat Erdélyben lehet találni (aranyászok), nevük aranyozó (somnakajari). Az 1776-os (június 21.) királyi parancs engedélyezi számukra az aranymosást.
    • 1853-ban Mecséri báró cseh-morvaországi helytartó írja, hogy a cseh-morvaországi cigányok úgy kérhetnek útlevelet, mint lókereskedők, vagy mint akik cirkuszosoknál segédként akarják keresni a kenyerüket.
    • A cigányok nem voltak földművelők, de volt kapcsolatuk Indiában a földműveléssel. Szavaik között található néhány erre utaló kifejezés. Pl.: bakro (birka), phuv (föld), kudalo (ásó).
    • Krassó-Szörény vármegyében volt földterület cigányok birtokában, többnyire legelő.